EuroCode-ok bevezetése | Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat

EuroCode-ok bevezetése

Tisztelt Kollegák!

 
 
A statikus tervezők az Eurocode-ok bevezetésekor rendkívül sok tisztázatlan kérdéssel szembesülnek. A nehézségeinket nem csupán az angol nyelvű szabványok, a szokatlan eddig alig ismert, a begyakorlott szabályoktól eltérő módszerek okozzák, hanem gondot okoznak az áttéréskor felmerülő átfedések, a szabványhasználat kezdete stb.
A gondok enyhítésére egy EC bizottságot állítottunk fel melynek elnöke Polgár László,
            tagok:             Kovács Tamás
                        Maros József
            kollegák
A honlapunkon egy külön menüfiókot alakítunk ki, melyben a hozzánk megküldött kérdésekre igyekszünk választ adni.
A Tartószerkezeti Tagozaton belül egy Magasépítési Bizottságot állítottunk fel, melynek tagjait többszöri javaslat kérésünk után az elnökség elfogadott. A Bizottság 32 tagú, elnöke Dunai Árpád.
A Bizottság tagjai kilenc különféle létesítmény statikai számítását készíti el, melynek célja:
       a különféle anyagú, eltérő szerkezetfajta összehasonlítása az MSZ 15.000 és az új EC alapján számítva
       célszerű statikai számítási minták bemutatása, mert az EC alapján készített statikai számításokat könyv alakban megjelentetjük.
A Bizottság tagjai természetesen a mindennapi munkájuk során felmerült, vagy hozzánk beérkező az EC-kkel kapcsolatban felmerült kérdésekben is hoz határozatot. A Bizottság munkájáról természetesen időről-időre beszámolunk.
Szeretném megjegyezni, hogy szakmai kérdések tisztázására vállalkozunk, a jogi kérdéseket az MMK jogi kabinetjéhez továbbítjuk.
Az első hozzánk beérkező levelünket Lőrincz Csaba okl. építőmérnöktől kaptuk Szombathelyről.
 
1. Kérdés:
       Az MSz és EN használatával kapcsolatban a kevert használat nem engedélyezett? Hol van ez leírva, azon túl, hogy logikus?
 
Természetesen a két szabványfajtát keverve használni nem lehet, hiszen eltérnek az elvek, a biztonsági szint, jelölések stb.
 
2. Kérdés:
       Mi van akkor, ha a megmaradó épület egységek és azok amelyekhez hozzányúltak, ráépítettek, összeépültek vele az MSz alapján lett kiszámolva, de az MSz hatályát már visszavonták, meg kellene erősíteni sok épület szerkezetet bentlakottan? A cölöpalapot pl. túl drága lenne megerősíteni … stb., nem beszélve a nem kalkulált költségekről.
 
Ez a kérdés az EC bevezetésével kapcsolatban sokszor felmerül. A kérdést a Magasépítési Bizottság elé terjesztjük, mert valószínűleg hatósági állásfoglalást is kell kérnünk.
 
3. Kérdés:
       Aztán, terv ellenőrzök egy 2008-as tervet, amit MSz ENV-vel terveztek, mi alapján ellenőrizzem? MSZ EN alapján?
 
Ha valaki egy ilyen tervet ellenőriz, akkor elvégzi az ellenőrzést először az MSZ EN alapján, majd kimutatja az eltéréseket és magállapításokat tesz, kellenek-e intézkedések. Pl. megállapítja, hogy a beton takarás nem elégíti ki az MSZ EN követelményeket, emiatt rövidebb időközzel, pl. 10 év múlva meg kell vizsgálni az esetleges korróziót, mert nagyobb ennek a veszélye, mint nagyobb betontakarás esetén (tessék elkészíteni az ellenőrzést az összehasonlításokat és ha marad nyitott konkrét kérdés, az feltenni! A Magasépítési Műszaki Bizottság meg fogja válaszolni és állásfoglalást fog hozni!).
 
4. Kérdés:
       Bosszantó volt hallani, hogy a kötelező kredit pontos előadáson EC0, EC1 elhangzott, hogy az EC1-ben lefordított anyagban téves fordítások, pontatlanságok is előfordulnak. Hogyan lehetséges ez?
 
Az MSZT a legjobb szakembereket alkalmazza, a szabvány kiadása előtt az MSZT Műszaki Bizottsága újból ellenőrzi a szabvány szövegét. Magam is szorgalmazom a szabvány tervezetek közreadását (sajnos, éppen ezen a téren voltak nagy hiányosságok). Nagyon ritka a fordítási hiba, de amit emberek csinálnak, abban mindig előfordulhatnak hibák.
 
5. Kérdés:
       Érdekes megállapítás az önkéntes szabványhasználat (1995. évi XVIII. Törvény 6. §, 5. §), mivel a bíróságon mégis csak az érvényes szabvány az etalon, a mérték, és ezzel sokszor szembesülök szakértői gyakorlatomban.
 
Magyarországon nagyon rossza az a bírósági gyakorlat, melynél az érvényes szabvány az etalon és nem a szerkezet megfelelősége, vagy hibája. Ez a gyakorlat az „átkos” időből származik, amikor az MSZH még hivatal volt és a szabványok használata kötelező volt. Jó lenne ismerni a kérdező konkrét bírósági gyakorlat szembesüléseit és általában is helytelen, hogy nem publikusak a bírósági gyakorlatok. A jövőben ezen is szeretnénk változtatni. Ma például még olyan mérnök is lehet bírósági szakértő, aki nem ismeri az MSZ EN szabványokat, azaz a műszaki élet aktuális szabályait. Bizonyára kisebb fejetlenséghez vezetne az, ha mindenki azt használna, amit csak akar a tervezés során, mert ha baj van, akkor szabványok, számítások, műszaki leírások, tervek kerülnek terítékre.
Az önkéntesség egyébként azt jelenti, hogy bármely ás műszaki megoldás használható, melynek biztonsági szintje az EC-k biztonsági szintjével megegyezik.
 
6. Kérdés:
       Véleményem szerint az MSZT-nek és a Mérnök Kamarának közös állásfoglalást kellene kiadnia ez ügyben, minden mérnököt értesítve a helyi kamarákon keresztül.
 
A közös álláspontok kialakítását elkezdtük, az MMK új elnöksége ezt támogatja. Mindannyiunk munkáján múlik, milyen ütemben haladunk előre, többek között Lőrincz Csaba úr hozzájárulására is számítunk!
 
                                                                                    Polgár László             Dr. Dalmy Dénes